A multitasking koncepciója és elterjedtsége
A modern világban egyre inkább elvárt, hogy az emberek egyszerre több feladatot is képesek legyenek ellátni. A számítógépek, okostelefonok és más digitális eszközök térnyerésével a multitasking, vagyis a több dolog egyidejű végzése szinte alapkövetelménnyé vált a legtöbb munkakörben és a hétköznapi életben egyaránt. Sokan azt gondolják, hogy a multitasking hatékonyabbá és termelékenyebbé teszi az embert, lehetővé téve, hogy egyszerre több mindent intézhessen el.
Pedig a valóságban a multitasking korántsem olyan előnyös, mint elsőre gondolnánk. Számos tanulmány rámutatott már arra, hogy a több dolog egyidejű végzése sokkal inkább hátrányt, mint előnyt jelent a legtöbb ember számára. A kutatások szerint a multitasking rontja a koncentrációt, a feladatok elvégzésének minőségét, és még az agyi működésre is káros hatással lehet hosszú távon.
Ebben a cikkben közelebbről is megvizsgáljuk a multitasking jelenségét, feltárva annak előnyeit és hátrányait. Arra is kitérünk, hogy milyen stratégiákkal lehet a multitasking ártalmait mérsékelni, és hogyan lehet hatékonyabban dolgozni egy-egy feladaton.
A multitasking agyi folyamatai
A multitasking mögött meghúzódó agyi folyamatok már régóta foglalkoztatják a kutatókat. Számos tanulmány született arról, hogy mi történik az agyunkban, amikor egyszerre több dologgal próbálunk meg foglalkozni.
Az eddigi kutatások szerint a multitasking elsősorban a prefrontális kéreg, vagyis az agy előrébb elhelyezkedő, homloklebeny részének aktivitását igényli. Ez a terület felelős többek között a figyelem irányításáért, a döntéshozatalért és a célvezérelt viselkedésért. Amikor több feladatot próbálunk meg egyidejűleg elvégezni, akkor ennek a agyterületnek fokozott aktivitását figyelhetjük meg.
Ezen felül a multitasking során az agy jutalmazó rendszere, a nucleus accumbens is aktívabbá válik. Ez az agyterület a motivációért és a jutalomvágyért felelős, és úgy tűnik, hogy a multitasking végzése során kellemes érzést kelt az emberekben, ami arra ösztönözheti őket, hogy továbbra is több dologgal foglalkozzanak egyszerre.
Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a multitasking jó dolog lenne. Sőt, számos tanulmány kimutatta, hogy a több feladat egyidejű végzése valójában rontja a teljesítményt, és hosszú távon akár az agyi működésre is káros hatással lehet.
A multitasking teljesítménycsökkentő hatása
Noha sokan úgy gondolják, hogy a multitasking lehetővé teszi a hatékonyabb munkavégzést, a valóságban éppen az ellenkezője igaz. Számos kutatás igazolta, hogy a több dolog egyidejű végzése rontja a teljesítményt, és csökkenti a feladatok elvégzésének minőségét.
Ennek oka elsősorban az, hogy az emberi agy nem képes valóban párhuzamosan feldolgozni több információt. Ehelyett inkább gyorsan vált az egyes feladatok között, ami jelentősen lelassítja a munkavégzést. Egy 2001-es tanulmány például kimutatta, hogy a multitasking akár 40%-kal is csökkentheti a produktivitást.
Ráadásul a több dolog egyidejű végzése fokozza a stresszt és a frusztrációt is. Mivel a figyelem állandóan oszlik a különböző feladatok között, az ember sokkal inkább ki van téve a hibázás veszélyének. Ez pedig tovább rontja a teljesítményt, és negatív hatással van az általános közérzetre is.
Egy 2009-es kutatás azt is kimutatta, hogy a multitasking csökkenti a rövid távú memória kapacitását. Vagyis minél többet próbálunk meg egyszerre csinálni, annál kevésbé vagyunk képesek megjegyezni a fontos információkat. Ez pedig hosszú távon komoly problémákhoz vezethet a tanulás és a feladatmegoldás terén.
A multitasking negatív hatásai az egészségre
A multitasking nemcsak a teljesítményre, hanem az egészségre is káros hatással lehet. Számos kutatás rámutatott arra, hogy a több dolog egyidejű végzése fokozza a stresszt, rontja a koncentrációt, és még a mentális egészségre is negatív hatással lehet.
Egy 2018-as tanulmány szerint a multitasking például növeli a szorongás és a depresszió kockázatát. Ennek oka, hogy a több feladat egyidejű végzése fokozza a terhelést az agyra, ami hosszú távon kimerüléshez, kiégéshez vezethet.
Emellett a multitasking rontja az alvásminőséget is. Mivel a folyamatos váltás a feladatok között nehezíti a lenyugvást és a pihenést, az emberek sokkal nehezebben tudnak elaludni és pihentető alvást aludni. Ez pedig tovább fokozhatja a stresszt és a mentális problémákat.
Ráadásul a multitasking során gyakran előfordul, hogy az ember nem vesz elég időt a megfelelő étkezésre és mozgásra. Ehelyett inkább gyorséttermi ételeket fogyaszt, vagy a számítógép előtt ül egész nap. Ez pedig súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet hosszú távon, mint például elhízás, szívbetegségek vagy cukorbetegség.
Összességében elmondható, hogy a multitasking nem csupán a teljesítményt rontja, hanem komoly negatív hatással lehet az egészségre is. Éppen ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon érdemes-e ennyire megosztani a figyelmünket több feladat között.
Hogyan csökkenthetjük a multitasking káros hatásait?
Bár a multitasking sok ember számára szinte elkerülhetetlennek tűnik a modern világban, szerencsére léteznek olyan stratégiák, amelyekkel csökkenthetjük a káros hatásait. Lássunk néhány hatékony módszert!
Az első és legfontosabb lépés, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a multitasking valójában nem növeli a hatékonyságot. Ehelyett érdemes inkább egy-egy feladatra koncentrálni, és azt a lehető legjobban elvégezni, mielőtt átváltanánk a következőre.
Ennek érdekében érdemes napi rutint kialakítani, és meghatározni, hogy mely időszakokban milyen típusú munkára koncentrálunk. Így elkerülhetjük, hogy állandóan kapkodjunk ide-oda a különböző feladatok között.
Emellett fontos, hogy rendszeresen szakítsunk időt a pihenésre és a kikapcsolódásra is. Akár egy rövid sétával, akár néhány perces meditációval, vagy egyszerűen csak egy tea elfogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a stresszt, és felfrissítsük magunkat.
Végül érdemes tudatosan korlátozni a digitális eszközök és a különböző értesítések használatát is. Kapcsoljuk ki a push-értesítéseket, és próbáljuk meg minél ritkábban ellenőrizni a telefonunkat vagy a mailfiókunkat. Így jobban tudunk koncentrálni a valóban fontos feladatokra.
Természetesen nem könnyű megszabadulni a multitasking rossz szokásától, de ha tudatosan odafigyelünk rá, és alkalmazzuk a fent említett stratégiákat, akkor fokozatosan javulni fog a teljesítményünk, és csökkenni fognak a stressz- és egészségügyi problémák is.
A multitasking valójában nem csak a teljesítményt és a mentális egészséget befolyásolja negatívan, hanem a fizikai egészségre is káros hatással lehet. Számos kutatás rámutatott arra, hogy a több feladat egyidejű végzése fokozhatja a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is.
Ennek oka, hogy a multitasking során az agy folyamatosan stresszhelyzetben van, ami a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához vezet. Ez pedig megemeli a vérnyomást, a szívritmus-variabilitást és a stresszhormonok, például a kortizol szintjét. Mindez pedig hosszú távon hozzájárul a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok és akár a szívroham kialakulásához is.
Egy 2017-es tanulmány szerint a multitasking a kognitív teljesítmény romlása mellett növeli a koleszterinszintet és a gyulladásos markerek mennyiségét is a szervezetben. Ez pedig fokozza az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Emellett a multitasking gyakran együtt jár az egészségtelen életmóddal is. Mivel az ember állandóan rohan egyik feladattól a másikig, hajlamos elhanyagolni az egészséges étkezést és a rendszeres testmozgást. Ehelyett inkább gyorsételeket fogyaszt, és a számítógép vagy a mobiltelefon előtt üli le a napjait.
Ez a fajta inaktív életmód pedig önmagában is növeli a cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszervi problémák kockázatát. Vagyis a multitasking közvetlen és közvetett módon is ronthatja a fizikai egészséget.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a multitasking nem minden esetben jelent kockázatot. Vannak olyan feladatok, amelyek jól kombinálhatók egymással anélkül, hogy az teljesítményromláshoz vagy egészségügyi problémákhoz vezetne. Például a rutinszerű, automatizált tevékenységek, mint a telefonálás vagy az e-mail-ellenőrzés, gyakran jól végezhetők egyszerre más feladatokkal.
Az igazán problémás helyzet akkor áll elő, amikor a multitasking a komplexebb, nagyobb figyelmet igénylő feladatok közben történik. Ilyen lehet például egy prezentáció készítése közben a közösségi médiafelületek böngészése vagy egy fontos megbeszélés alatt a telefonon való üzengetés. Ezekben az esetekben a teljesítmény és az egészség is nagymértékben sérülhet.
Éppen ezért elengedhetetlen, hogy megtanuljunk hatékonyan gazdálkodni az időnkkel és a figyelmünkkel. Meg kell találnunk a helyes egyensúlyt a különböző feladatok között, és tudatosan kell döntenünk arról, hogy mikor érdemes egyszerre több dolgot csinálni, és mikor inkább az egy feladatra való koncentrálás a célravezetőbb.
Ehhez nagy segítség lehet, ha rendszeresen szakítunk időt a pihenésre és a kikapcsolódásra. Akár egy rövid sétával, akár néhány perces meditációval sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a stresszt, és felfrissítsük magunkat. Emellett érdemes tudatosan korlátozni a digitális eszközök és a különböző értesítések használatát is, hogy jobban tudjunk koncentrálni a valóban fontos feladatokra.
Természetesen a multitasking rossz szokásától nem könnyű megszabadulni, de ha tudatosan odafigyelünk rá, és alkalmazzuk a fent említett stratégiákat, akkor fokozatosan javulni fog a teljesítményünk, és csökkenni fognak a stressz- és egészségügyi problémák is. Mindez pedig hosszú távon nemcsak a munkánkra, hanem az életminőségünkre is pozitív hatással lehet.
Összességében elmondható, hogy a multitasking valóban nem előnyös, hanem sokkal inkább hátrányos jelenség, amely nemcsak a teljesítményt, hanem a mentális és a fizikai egészséget is veszélyeztetheti. Éppen ezért fontos, hogy felismerjük a kockázatait, és tudatosan törekszünk a hatékonyabb időgazdálkodásra és a figyelemösszpontosításra. Csak így lehetünk igazán eredményesek és egészségesek a modern, digitális világban.
