A bodyshaming fogalma és megnyilvánulási formái a munkahelyen
A bodyshaming egy olyan jelenség, amikor valakit negatívan ítélnek meg a külseje, teste miatt. Ez a fajta megbélyegzés a munkahelyen is gyakran előfordul, és súlyos következményekkel járhat az érintett személyre nézve. A bodyshaming megnyilvánulhat burkolt megjegyzésekben, nyílt bírálatokban, gúnyolódásban, vagy akár diszkriminációban is.
Egy munkatárs például megjegyezheti, hogy "Biztos jól esik neki az a nagy adag süti, amit reggelizett", vagy "Nem gondoltam volna, hogy ilyen kis méretű ruhát fog viselni". Ezek a típusú kommentárok mélyen sértőek lehetnek, és aláásnák az érintett személy önbizalmát, teljesítményét. A bodyshaming akár a felvételi eljárások során is megjelenhet, amikor a külső jegyek alapján hoznak döntést a jelentkezőkről, ahelyett, hogy kizárólag a szakmai kompetenciákat vennék figyelembe.
A bodyshaming negatívan hat a munkahelyi légkörre, csökkenti a produktivitást és a motivációt. Az érintett személy stresszt, szorongást, depressziót élhet meg, ami kihat a munkavégzésére is. Hosszú távon a lelki és testi egészségét is veszélyeztetheti. Fontos, hogy minden munkahelyen felismerjék és hatékonyan lépjenek fel a bodyshaming jelenségével szemben.
A bodyshaming okai és megjelenési formái a munkahelyen
A bodyshaming gyökerei sokrétűek lehetnek a munkahelyi környezetben. Egyrészt tükrözheti a társadalomban elterjedt sztereotípiákat és előítéleteket a testképpel, külsővel kapcsolatban. Sokan hajlamosak ítélkezni azon személyek felett, akik nem felelnek meg a médiából sugárzott, irreális szépségideáloknak.
Másrészt a munkahelyi légkör, a vezetői attitűd is hozzájárulhat a bodyshaming elterjedéséhez. Amennyiben a felső vezetés, vagy a közvetlen felettesek is megengedik, sőt akár maguk is elkövetik ezt a viselkedést, az rossz példát mutat, és arra ösztönzi a munkatársakat, hogy ők is hasonlóan viselkedjenek. Előfordul, hogy a munkahelyi stressz, a versengés légköre is hozzájárul ahhoz, hogy az alkalmazottak egymás megbélyegzéséhez, leszólásához folyamodnak.
A bodyshaming megjelenhet burkolt, szúrós megjegyzések formájában, például "Jól áll neked ez a szabás, elrejti a pocakodat" vagy "Milyen jó, hogy te nem vagy olyan magas, mint a többi kollégád". De akár nyílt kritizálás, gúnyolódás is lehet, mint "Biztosan nem fér rád a munkaruha, nem kellene ennyit enned" vagy "Nézd meg, hogy remegsz, amikor felmész a lépcsőn, biztosan nem elég erős a tested".
Előfordulhat az is, hogy a munkahelyi vezetők a testméret, kinézet alapján hoznak döntéseket, például előléptetésnél, jutalmazásnál, vagy éppen a felvételi eljárás során. Ilyenkor a bodyshaming egyenesen diszkriminációba torkollik, ami törvénybe ütköző magatartás.
A bodyshaming hatásai és következményei a munkavállalóra
A bodyshaming rendkívül káros hatással van az érintett személy mentális egészségére és munkahelyi teljesítményére. Az állandó megaláztatás, megszégyenítés súlyos lelki terhet ró az áldozatra, ami depresszióhoz, szorongáshoz, alacsony önértékeléshez vezethet.
Egy 2015-ös tanulmány szerint a bodyshaming tapasztalata szoros összefüggésben áll a stressz-szinttel, a munkahelyi elégedettséggel és a teljesítménnyel. Az érintett személyek gyakran érzik úgy, hogy nem elég jók, kompetensek, és félnek a további bírálattól, gúnyolódástól. Ez a fajta folyamatos stressz kimerültséghez, motivációvesztéshez, akár a munkából való kiégéshez is vezethet.
A lelki egészség romlása testi tünetekben is megmutatkozhat, mint alvászavarok, evészavarok, szomatikus panaszok. Mindez tovább rontja a munkahelyi teljesítményt és a közérzetét az érintett személynek. Egy rossz légkörű, bodyshaming-gel terhelt munkahelyen a munkavállalók hajlamosabbak lehetnek a hiányzásokra, fluktuációra is.
Hosszú távon a bodyshaming akár a munkavállaló karrierjét is veszélyeztetheti. Az alacsony önbizalom, a szorongás, a teljesítményromlás mind hátráltató tényezők lehetnek az előrelépés, a fejlődés útján. Előfordulhat az is, hogy az áldozat végül önként távozik a munkahelyről, mert már nem bírja tovább elviselni a megalázó légkört.
A vezetők és a HR szerepe a bodyshaming megelőzésében
A munkahelyi bodyshaming megelőzésében és kezelésében kulcsfontosságú szerepe van a vezetőknek és a HR-nek. Elsődleges feladatuk, hogy tudatosítsák a szervezet minden tagjában, hogy a bodyshaming elfogadhatatlan és törvénybe ütköző magatartás, amely káros hatással van a munkahelyi légkörre és a teljesítményre.
A vezetőknek példát kell mutatniuk a tiszteletteli, elfogadó magatartással. Nem engedhetik meg, hogy a felettesek vagy a kollégák bárkit is megalázzanak a kinézete miatt. Világos szabályokat, protokollokat kell kialakítaniuk a bodyshaming esetek kezelésére, és hatékonyan fel kell lépniük az ilyen incidensekkel szemben.
A HR-nek fontos szerepe van abban, hogy a felvételi eljárások, teljesítményértékelések, előléptetések kizárólag a szakmai kompetenciákra, és ne a külsőségekre fókuszáljanak. Érdemes bodyshaming-ellenes politikát, irányelveket kidolgozni, és rendszeres képzésekkel, tréningekkel tudatosítani a munkavállalókban ennek fontosságát.
Célszerű olyan munkahelyi légkört kialakítani, amely a sokszínűséget, az egyéni különbségeket tiszteletben tartja. Törekedni kell arra, hogy a munkavállalók biztonságban, megbecsülve érezzék magukat, függetlenül a külsejüktől. Csak így lehet megelőzni a bodyshaming káros következményeit, és egy egészséges, produktív munkahelyi környezetet teremteni.
A bodyshaming elleni küzdelem a vezetői és HR-felelősség mellett a munkavállalók együttműködését is megköveteli. Mindenki szerepet játszhat abban, hogy a munkahelyi légkör elfogadó és támogató legyen minden munkavállaló számára.
Elsőként is fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bodyshaming fogalmával, megnyilvánulási formáival és káros hatásaival. Sok esetben előfordul, hogy a sértő megjegyzések, gúnyolódások elkövetői nincsenek is tisztában azzal, hogy magatartásuk milyen mély nyomot hagyhat az áldozaton. Éppen ezért elengedhetetlen a rendszeres képzés, tájékoztatás e téren.
A munkavállalóknak képesnek kell lenniük arra, hogy felismerjék a bodyshaming megnyilvánulásait, és bátran fellépjenek ellene. Nem szabad eltűrni a sértő megjegyzéseket, a megalázó viselkedést. Fontos, hogy az érintett személy azonnal jelezze a problémát a felettesének vagy a HR-nek, hogy mielőbb meg lehessen kezdeni a kivizsgálást és a szükséges intézkedések megtételét.
Emellett a kollégák is sokat tehetnek azért, hogy támogassák egymást. Ha valaki tanúja egy bodyshaming-incidensnek, ne maradjon csendben, hanem álljon ki az áldozat mellett. Közösen emelhetik fel a hangjukat a tiszteletlen viselkedés ellen, és ezzel is üzenhetik, hogy ilyen magatartás nem megengedett a munkahelyen.
A munkatársak közötti szolidaritás és összefogás kulcsfontosságú a probléma kezelésében. Gyakran előfordul, hogy az áldozat szégyelli, vagy fél a következményektől, ha bejelenti a történteket. Ilyenkor a kollégák bátorítása, empátiája sokat segíthet abban, hogy a munkavállaló végül mégis megtegye a szükséges lépéseket.
A vezetőknek és a HR-nek természetesen továbbra is kiemelt felelőssége a bodyshaming megelőzése és kezelése. De a munkavállalók aktív közreműködése nélkül ez a cél nem valósulhat meg maradéktalanul. Csak közösen, egymást támogatva lehet kialakítani azt a munkahelyi környezetet, ahol mindenki egyenlő megbecsülésben részesül, függetlenül a külsejétől.
Ennek érdekében a munkavállalóknak is tudatosítaniuk kell magukban, hogy a bodyshaming nem csupán a célszemély, hanem az egész szervezet számára káros jelenség. A megalázó megjegyzések, a gúnyolódás mérgezik a munkahelyi légkört, rontják a teljesítményt, és aláássák a csapatszellemet. Ezért mindenkinek érdeke, hogy fellépjen ellene.
A munkavállalók körében erősíteni kell a testpozitivitás és az önelfogadás kultúráját is. Sok esetben a bodyshaming gyökere abban keresendő, hogy az érintettek maguk is kritikusan viszonyulnak a külsejükhöz, és ezért fogékonyak a mások általi megbélyegzésre. Ha sikerül javítani az önképen, az önbizalmon, az nagyban hozzájárulhat a bodyshaming megelőzéséhez.
Ennek érdekében a munkáltatónak érdemes rendszeres tréningeket, workshopokat szervezni a testképpel, önelfogadással kapcsolatban. Ezeken a foglalkozásokon a munkavállalók megtanulhatják, hogyan tudják pozitív irányba formálni a saját és mások viszonyulását a külsőhöz. Fontos, hogy a vezetők is aktívan részt vegyenek ezeken a programokon, és példát mutassanak a testpozitivitás terén.
Emellett a munkáltatónak érdemes olyan jóléti, egészségfejlesztő programokat is kínálnia a munkavállalók számára, amelyek hozzájárulnak a testi-lelki egészség megőrzéséhez. Ilyen lehet például a rendszeres testmozgás, az egészséges étkezés támogatása, a stressz-kezelési technikák elsajátítása. Mindez nemcsak a bodyshaming elleni küzdelemben segít, hanem általánosságban is javítja a munkavállalók közérzetét és teljesítményét.
A bodyshaming elleni fellépésben kulcsfontosságú, hogy a munkavállalók és a vezetés közösen, egymást támogatva lépjenek fel. Csak így lehet kialakítani azt a munkahelyi környezetet, ahol mindenki biztonságban, megbecsülve érzi magát, függetlenül a külsejétől. Ehhez elengedhetetlen a rendszeres képzés, a szolidaritás erősítése, valamint a testpozitivitás és az önelfogadás kultúrájának megteremtése.
Mindez hosszú távon nemcsak a munkavállalók mentális egészségét és teljesítményét javítja, hanem a szervezet egészének sikerességét is elősegíti. Egy olyan munkahelyi közeg, ahol nincsenek jelen a megalázó, sértő megnyilvánulások, sokkal vonzóbbá válik mind a meglévő, mind a potenciális munkavállalók számára. Ezáltal a cég képes lehet magához vonzani és megtartani a legjobbakat, ami versenyelőnyt jelenthet a piacon.
Összességében elmondható, hogy a bodyshaming elleni küzdelem nem csupán etikai kötelesség, hanem a munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke is. Csak együttes erőfeszítéssel lehet megteremteni azt a munkahelyi légkört, ahol mindenki méltósággal, tisztelettel és megbecsüléssel tekint egymásra, függetlenül a külsejétől. Ennek a célnak az elérése minden szereplő számára hatalmas nyereséget jelenthet.
